A munkám a szenvedélyem: Megla Rózsa, az elegáns nők öltöztetője

 
nyito-1-1024x683.jpg

Marie Claire Online cikk

Ebben a rovatunkban minden héten olyan szerencsés embereket mutatunk be, akik számára a munkájuk az életük egyik értelme, a szenvedélye. Reméljük, példájuk másoknak is erőt ad az esetleges váltáshoz vagy jelenlegi élethelyzetük átalakításához. Ismerkedjetek meg Megla Rózsa divattervezővel, a NAVONA fashion megalapítójával.

Eredeti cikk

 
 

A butikok fénykorában a ’90-es évek végén kezdett el divattal foglalkozni, ruhákat szállított az S-Modell üzletekbe, a Luxus áruházba és más magyar butikokba. Ügyesen ráhangolódott a vásárlók igényeire, minőségi darabokat tervezett és gyártott, Pastell Studio néven virágzó vállalkozást hozott létre. Aztán ahogy a piac változott, az Árkád Budapest bevásárlóközpontban nyitotta meg az első üzletét, majd egy év múlva a Madách téren a másodikat. Jelenleg NAVONA fashion néven van jelen Budapest belvárosában, a Hold utcában egy tágas, nagypolgári lakásban működteti szalonját, ahol örömmel fogadja vendégeit és a divatmagazinok stylistjait. Megla Rózsa jól érzi magát ebben a környezetben, a ruhákkal való foglalatoskodás minden percét élvezi, a tervezéstől a vendégekkel való törődésig.

A ruhatervezés és -készítés a második karriered, előtte mivel foglalkoztál?

Az eredeti foglalkozásom optometrista–kontaktológus. Az alapszakmám látszerész, majd elvégeztem az Egészségügyi Főiskolát, amelynek a diplomája feljogosít szemüveg- és kontaktlencse-felírásra is. A Fotexnél kezdtem el dolgozni az Andrássy úton, imádtam a munkámat, még ma is ott dolgoznék, ha a véletlennek köszönhetően nem jött volna szembe velem egy visszautasíthatatlan lehetőség.

Gondolom, nem ekkor kezdődött a ruhák iránti érdeklődésed.

Gyerekkoromban sokat rajzoltam, festettem, kézműveskedtem, és ajándékokat készítettem a barátaimnak. Abban az időszakban nem sok szép dolgot lehetett kapni az üzletekben, így elkezdtem magamnak ruhákat, cipőket készíteni. Anyukám bőrkesztyűket varrt otthon, a megmaradt anyagokat használtam fel.

Anyukádtól lested el a varrás alapjait?

Láttam, hogy hogyan varr, de nem tettem semmit annak érdekében, hogy én is ezzel foglalkozzak.

Végül mégis a ruhakészítés lett a második szakmád.

Véletlenül csöppentem bele a divat világába. A Fotexnél volt egy visszajáró vendégem, akinek nagykereskedése volt, és sokat mesélt a munkájáról. Varázslatosnak tűnt, amit csinált. Elmondta, hogy azon a nyáron nagy hiány volt női szoknyákban, én pedig erre felbuzdulva elmeséltem neki, milyen gyönyörű, nyolcrészes, magasított derekú szoknyát varrtam magamnak. Felajánlotta, hogy ha két nap alatt legyártok belőle egy mintadarabot, kiteszi a Budapesti Divatnapokon a standjára. Profi varrónővel, méregdrágán elkészítettem egy tökéletes darabot, amelynek akkora sikere lett, hogy egyből 110 darabot kellett leszállítanom üzleteknek. Keresnem kellett egy szabászatot, egy varrodát, meg kellett vennem az anyagot. Harminc nap múlva fizettek csak, addig a családom szó szerint kenyéren és vízen élt. Az összes pénzünket bele kellett tennünk a gyártásba.

Ezek után elhagytad a látszerész szakmát, és átálltál a ruhakészítésre?

Nem, szó sem volt erről. Nagyon szerettem a munkámat, nem volt könnyű elhagyni a látszerész pályát. Remélem, hogy a mostani történetem egyszer eljut odáig, hogy lesznek majd NAVONA szemüvegek is. Itt érne össze a két karrier. Másfél évig párhuzamosan csináltam a két munkát: hat órában rendeltem a Fotex üzletben, és hat órában a ruhákkal foglalkoztam.

dsc_2447-2.jpg

Mikor nyitottad meg az első helyedet, ahová nemcsak a nagykeresek, de a privát vendégek is be tudtak menni vásárolni?

Ez egy hosszú út volt. Az induláskor úgy gondoltam, nekem a ruhatervezés, a kollekciózás bőven elég feladatot ad. Olaszországból rendeltem a méterárut, a kellékeket. Ráhangolódtam a megrendelőre, kitaláltam, kinek mire van szüksége, és sorra jöttek a rendelések. A SKÁLA áruházaknak, a Luxus áruháznak, az S-Modellnek és számos más butiknak szállítottam. Ebben az időben volt egy nagy varrodánk, ahol méretszortimentben készítettük a ruhákat. A blézergyártást nem engedtük ki a kezünkből, az volt a kollekció ékköve. Ma már látom, hogy erőn felüli vállalkozás volt, de ez akkor természetesnek tűnt. Emlékszem, egyszer hajnali 4 órakor arra eszméltem, hogy még a könyvelést készítem össze. Ekkor döntöttem úgy, hogy változtatnom kell. Tudatosan visszafogtam magamat és a céget, de közben a piac is erőteljes változáson ment keresztül.

Megjelentek a nagy nemzetközi fast fashion márkák, amelyek áraival és kínálatával nehéz versenyre kelnie egy magyar vállalkozónak.

Minden változik, ezzel együtt kell élni. Mindenre megvan az igény. Ekkor nyitottuk meg a Pastell Studio üzletet az Árkádban, amelynek a bérleti jogát két év után felmondták. Ezzel párhuzamosan nyílt a Madách téri üzletünk NAVONA néven, amely hét évig fogadta a vendégeket. Ezután választottam a szalont, ahol nyugodt, harmonikus környezetben fogadhatom a vendégeket.

Nagyon szép, elegáns ez a lakás, jól illik a ruháidhoz. Most csak itt lehet NAVONA ruhákat venni?

Köszönöm szépen! Igen, a ruhák egyediségét így maximálisan tudom garantálni, nálam nem fordulhat elő, hogy bárhol szembe találkoznak a ruháim. Tervben van egy-két franchise üzlet, de ezeket nem erőltetem, úgyis megtalál majd a lehetőség.

Mindent egyedül koordinálsz. Nem jönne jól egy kis segítség, hogy te csak a tervezésre és ruhákra koncentrálj?

Próbáltam pár tevékenységet átadni, de nem működött. Jól érzem magam, én osztom be az időmet. Persze most is pörgök, ha van egy kis üresjárat, koordinálom a cég dolgait, és tervezem a következő kollekciót.

Nem lehetséges, hogy maximalista vagy?

De igen, viszont másképp nem lehet csinálni. Meggyőződésem, hogy egy dolgot egyszer kell megcsinálni, de azt tökéletesen. Ha másodszor, harmadszor állunk neki, ott már elromolhat a végeredmény.

Kik a vásárlóid? Milyen a NAVONA nő?

A NAVONA nő könnyed, sikkes, ellenállhatatlan, nekik tervezem a ruhákat.

Honnan szerzed az inspirációidat, amikor tervezel? Figyeled a külföldi és a magyar trendeket?

Félévente szezonváltáskor elkészítjük a trendeknek megfelelő kollekciót és a képanyagot. Ezek a fotók felkerülnek a web-, Instagram- és Facebook-oldunkra. A mintakollekció után a vendégek rendelései készülnek el az igények alapján, amely lehet business, casual, party, örömanya vagy esküvői öltözet. A méretre készített ruhát alkalmazott szobrászatnak neveztem el.

Vannak időtlen darabjaid is, amelyek nem feltétlenül kollekciókhoz kötődnek, csak szeretik a vásárlóid?

Nagyon sokat dolgozunk a szabásmintákon. Minden szezonban jönnek az új szabásminták. Voltak olyan időszakok, amikor többször vissza lehetett nyúlni ugyanahhoz a szabásmintához. Ma már ez nem megy. Inkább kevesebb ruha készüljön, de az legyen vadonatúj.

Görög Zita is volt a a NAVONA arca, most pedig Mádai Vivien mutatja be a legújabb kollekciódat. A sztárokkal könnyebben el lehet adni a ruhákat?

Az érzéseimre hallgattam, amikor felkértem őket modellnek. Zitával a szalonban találkoztam, és megjegyeztem, hogy tökéletesen állnak rajta a ruháim. Majd egy fotót készítettek vele, ahol NAVONA ruhát viselt. Ekkor jött a felismerés, hogy ő legyen a modellünk. Három kollekciót fotóztunk együtt, mindegyiket imádom.

Mi okozza a legnagyobb örömöt a munkádban?

Jóleső érzés, amikor látom a csillogó szemeket. A ruha tökéletes, viselőjének már csak a bókokat és az elismerő pillantásokat kell begyűjteni.

Mi az, ami a legnehezebb benne?

A háttéripar rettenetesen nehéz. Eltűntek a jó szakemberek, akik még léteznek, azoknál nem biztos, hogy meg tudom fizetni azt a munkamennyiséget, amelyet beletesznek egy ruhámba.

jo.jpg

Mit jelent számodra a ruhakészítés? Egy biztos munkát hagytál ott anno a bizonytalanért.

Az alkotás örömét. Az optikában megtanultam precízen dolgozni, és ezt a precizitást vittem tovább a ruhakészítésbe is. A ruháim a kezdetektől fogva szépen vannak elkészítve. Másképp látom az alakot, a formát, mint az a művész, aki álmodozva tervez. Funkcionálisan rakom össze a ruhát, ebben rejlik szerintem a kollekcióm erőssége. Amikor egy alakhoz szép anyagból egy különleges, egyedi darab készül. De úgy, hogy a viselője később tudja variálni és második, harmadik alkalommal felvéve is tud újat kihozni belőle. Nekem ez a fontos az öltöztetésben.

Ha most húszéves lennél, megint belevágnál ebbe a történetbe? Vagy a mai világban nehezebb lenne?

Ha meglennének a mai tapasztalataim, akkor igen, de ezek nélkül valószínűleg nem kezdeném el. Nem abban rejlik a nehézség, hogy elkészítünk egy ruhát, hanem a mögötte lévő üzleti részben. Én sokkal többet teszek bele, mint ami reális, csak visz előre a munkám iránti szenvedély.

Ha megnézed a fiatal magyar tervezők munkáit, szerinted milyen irányba halad a divat?

Minden időszakban vannak irányzatok, divatjegyek, különböző vonalak, letisztultság vagy extremitás. Mindenkinek más tetszik, ettől izgalmas és változatos a divat világa. Azt gondolom, a nőies nő soha nem megy ki a divatból. Hozzám mindig a klasszikus elegancia állt közel.

Hogyan tudod a magánéleteddel összeegyeztetni a munkádat? Ki tudsz kapcsolódni néha? Szükséged van üresjáratokra, amikor feltöltődsz?

Az az igazság, hogy engem minden, ami a munkámmal kapcsolatos, feltölt. Az is, amikor éppen vezetek, vagy e-mailt írok, vagy találok egy gyönyörű anyagot, vagy ha belenézek egy divatlapba, és odavagyok egy fantasztikus darab láttán. Emellett jógázom, próbálok odafigyelni magamra. A családom maximálisan feltölt, amikor otthon vagyok, csak rájuk koncentrálok. De amikor lefekszenek aludni, ismét dolgozom.

Van valami titkos vágyad a munkáddal kapcsolatban?

Szeretnék nagy bemutatókon folyamatosan megjelenni, bemutatkozni a ruháimmal. Szeretném, hogy megtaláljanak azok a nők, akik éppoly szenvedéllyel viselik a ruháimat, mint amilyen odafigyeléssel megalkotom őket.

Fotó: Bodnár Zsófia

 
Rózsa Megla